Chapter 12.

Megint, húzódott a rész és sajnálom is, de nekem is van pár dolgom itthon, közben a kötelezőket is kell olvasnom, a családom és a barátaimat sem akarom elhanyagolni. Remélem tetszeni fog nektek. Jó olvasást! xxx

Reggel arra keltem, hogy Hannah és Esther mellettem beszélgetnek, majd egy vakuvillanás, amiből sejtettem, hogy a szokásos ki-hogyan néz ki amikor alszik fotósorozat készül. Tegnap egy csajos estét tartottunk, ezért egy szobában aludt az öt lány. Felültem és akkor láttam, hogy Flora és Lily még édesen alszanak.
- Jó reggelt álomszuszék! Tökéletes lett ez a kép. – mosolygott angyalian Esther.
- Ideje volt már felkelned te hős szerelmes, Danny már keresett. – kötekedett Hannah.
-  Először is kabbe! Másodszor pedig miért? – néztem rá tágra nyílt szemekkel a hős szerelmes megjegyzés miatt és azért is, hogy vajon minek keresett.
- Nem tudom, de elég fontosnak tűnt, szerintem kérdezd meg. – utasított Hannah a körmét reszelgetve.
Gyorsan magamra kaptam a köntösöm és már vágtáztam is Tomék szobájába, hiszen ott kapott helyet Danny. Halkan, de elég erősen kopogtattam az ajtón.
- Gyere be! – hallatszott a hangja az ajtó mögül.
Óvatosan csuktam be magam mögött a nyílászárót, majd megálltam.
- Ülj le nyugodtan, a többiek már rég elmentek. – mutatott maga mellett helyet az ágyon.
- Mi ilyen fontos már korán reggel? – ültem le karba tett kézzel és a tv-t bámultam.
- Csak arra gondoltam, mi lenne, ha ma délután elmennénk ketten valahová. – dobta fel az ötletet.
Hirtelen nem is tudtam mit szóljak, mert megígértem Harrynek, hogy ma vele leszek, de nem mondhatok neki sem nemet, ugye egy az, hogy ennyit utazott a szülinapom miatt és hát, az egyik legjobb fiú barátom maradt, mégy így is, hogy szakítottunk.
- Még is mire gondoltál, hová menjünk? – közben a váltakozó reklámokat figyeltem.
- Tegnap láttam a Starbuckstól kicsivel arrébb egy egész jó pubot, azt hiszem, beülhetnénk oda. – mondta magabiztosan.
- De csak egy sör és már jövünk is haza, rendben? – néztem rá szigorúan.
- Igen is főnök asszony. – nevetett.
Gyorsan visszamentem a szobába, hogy valakivel megoszthassam ezt.
- Lusta népség, szerintem ideje a reggeli fogmosásnak és átöltözésnek szóval célozzátok meg a fürdőszobát. – adtam ki a parancsot.
Közben a fejemmel jobbra biccentettem, jelezve Esthernek, hogy jöjjön ki, amit fura mód, most elsőre megértett.
- Mi a helyzet? – rágcsált egy tegnapról megmaradt pizza szeletet.
- Danny elhívott, hogy délután menjünk el kettesben egy pubba. – mondtam lehajtott fejjel.
- És erre te? Ugye visszautasítottad! Mondd, hogy igen. – szorította a karom.
- Hát, nem egészen. Segíts! – öleltem meg.
- Na figyelj, van egy olyan tervem, hogy először is ez maradjon kettőnk között, aztán én elmegyek veled. Már ismerlek mindkettőtöket és ha egy olyan helyre szabadultok be, ahol alkohol van, abból biztos, hogy nem csak egy sör lesz. – osztotta meg velem gondolatait.
- De mit mondunk a többieknek, hogy hová megyünk? – néztem rá aggódóan.
- Azt bízd ide, de most beszéld meg vele, hogy mikor indulnátok, addig én megmosakszok. – és már meg is célozta a fürdőt.
Lementem a nappaliba, ahol anyáék a kanapén ültek a reggeli kávéjukkal, Danny társaságában, Tom és Phill pedig mit megtudtam, nemrég vitték el Alicet, a ma kezdődő táborba. Csatlakoztam én is, majd elég sokáig és feltűnően néztem Dannyt, hogy észrevegyen és tátoghassak neki, hogy jöjjön a konyhába.
- Mivan, megnémultál, hogy tátogsz? – támaszkodott a pultra.
- Jesszus, hogy te milyen vicces vagy. De nem, bármennyire is szeretnéd. Csak annyit akarok mondani, hogy Esther is jönne velünk. – kotortam a fiókban a müzlik után kutatva.
- Tessék? De miért? – emelte fel a hangját.
- Mert ismer minket és félt. – forgattam meg a szemem.
- Jó, ne haragudj, de akkor felejtsük el, nekem nem kell díszkíséret. – és ezzel a mondattal ott is hagyott.
Nem lepődtem meg, hogy így viselkedett, hiszen mindig is ilyen volt, de közben megérkezett a négy hölgyemény, majd Esther mellém állt.
- Megbeszéltétek? – suttogta.
- Lefújva. – mosolyogtam rá és elindultam a szobába a telefonomért.
Harry számát kerestem a névjegyzékemben, majd felhívtam.
- Ez itt Harry Styles telefonja, kérlek, hívj vissza később, mert alszom! – kiabálta a mély és rekedt hang, majd kinyomta.
Újra tárcsáztam, alig csörgött ki kettőt, fel is vette.
- Ne haragudj, nem tudtam, hogy te vagy az drágám. – dörmögte megbánóan.
- Hát akkor jó reggelt. – pirultam el, bár ő nem látta. 
- Nos, mi lesz a mai délutánnal? Hová szeretnél menni? – érdeklődött.
- Nem tudom mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám, gyere el velem vásárolni. – mondtam kicsit bizonytalanul.
- Miért ne mennék? Örülök ha veled lehetek. – hallottam a hangján, ahogy elmosolyodik.
- Remek! – ugrottam fel örömömbe.
- Ha neked megfelel 4-re ott va, ááá! – ordította.
- Harry? Harry ott vagy? Mi történt? – kiabáltam aggódóan a telefonba.
- Hello, jó reggelt Miss Jones, itt Louis Tomlinson, személyi edző beszél. Örülök, hogy hallhatom bársonyos hangját, remélem ez az érzés kölcsönös, de most a partnerét el kell, hogy raboljam. Kezdődik a reggeli babatorna és erről nem maradhat le. – mondta halál komolyan.
- Elnézést kérek a zavarásért, persze egész nyugodtan vigye, a mozgás fontos. – nevettem hangosan.
- Köszönöm, hogy megengedi. Csókolom kezeit. – de mielőtt letette volna, még sikerült Harry mondatát elcsípnem, ahogy fuldokolva a nevetéstől kiabálja, hogy 4-re itt van értem.

A ruháim szanaszét hevertek a földön, már mind a hat bőröndöm feltúrtam, de még mindig nem tudtam eldönteni, mit vegyek fel, hogy egyszerű és laza legyen. Nem tudom, miért válogattam ennyire, hiszen minden ruhadarabomra illett az előbb felsorolt két jelző.
Hannah jött át segíteni, de látta, hogy nem boldogulunk ketten sem, ezért leültetett és azt mondta várjak. Pár perc múlva, öt nagy ruhakupaccal tértek vissza, a ház összes nőnemű tagjával.
- Mivel a drága, egyetlen, kicsi April nem tudja mit vegyen fel a mai randira, szóval azért gyűltünk össze, hogy megnézzük ezekben a ruhákban és kiválasszuk a neki megfelelőt. – mutogatott a kezében lévő tollal a kupacra, mint valami divattervező, majd elindította a laptopomon lévő zenéket.
A legelső szám ez volt:
http://www.youtube.com/watch?v=qjzZRInf91c
- Na nem, nem csináltok belőlem hülyét. – indultam el az ajtó felé, mire elkezdtek visszafelé húzni és betoltak a szobából nyíló kis gardróbba, hogy ott máris átöltözzek.
Az első variáció egy sötétkék farmer és egy szürke mintás póló volt. Csak egy helyben álltam és vártam. Anya és Flora tuszkolt be az „öltözőbe”, hogy vegyem fel a következő, kizárólag nekem összeállított szettet. Esther egyik nyári ruháját is fel kellett próbálnom, ami egy kávészínű, vékony és lenge anyagú, térdig érő ruha volt. Nem szerettem semmilyen szoknyaszerű ruhadarabot, de ez kivételesen tetszett. A végére már annyira belejöttünk, hogy már nem csak én modellkedtem, hanem Sarah, Angela, és Hannah is. Apáék is kíváncsiak voltak már, így ők is betársultak megnézni, ezt a csodálatos divatbemutatót.Hiába jöttek a segítségemre majdnem húszan, nem sikerült kiválasztanunk semmit, inkább csak elnevettük az egészet. Ránéztem az órára, ami negyed 4-et mutatott, tehát lassan készülnöm kell. Mindig is tudtam, hogy hamarabb kell elkezdeni, mert a végén már csak kapkodok. Gyors zuhany után kivasaltam eddig hullámos hajam, majd nagy nehezen egy fekete farmert vettem fel a szürke Hurley pólómmal. Természetesen kedvenc parfümömet fújtam magamra. Kiegészítőként a fekete órám, pár karkötőt vettem fel és az új Ray Ban napszemüveget sem hagyhattam ki, amit a fejemre raktam fel. Még volt 20 percem, az indulásig.

- Hova-hova? – ült le mellém Danny a kertben.
- Harryvel vásárolni megyünk valahová. – szürcsöltem az energiaitalom.
- Persze, ő jobb társaság mint én. – tépkedte a füvet maga mellett.
- Egy szóval sem mondtam ilyet, csak mondjuk, ő szereti a barátnőimet. – mondtam flegmán.
- Nekem sincs semmi bajom velük, egyszerűen veled szerettem volna lenni, nem pedig velük. Ennyi. – nézett hosszan, de én direkt nem fordítottam felé a fejem.
Hallottam, hogy valaki dudál, ezért gyorsan felpattantam a lépcsőről és meg sem álltam a bejárati ajtóig, ahol már a többiek leskelődtek.
- Basszus te mázlista. – húzta el Hannah a függönyt az ablakról.
- April, most már valami csini ruhát is vegyél magadnak. – kiabált utánam anya.
Egy pillanatra még megálltam és vetettem egy pillantást Dannyre, majd anyára és a lányokra. Elmosolyodtam. Bezártam az ajtót és magabiztosan indultam el a rám váró autó felé.